Általános információk
A következő oldal a pszichológus-kliens kapcsolatra vonatkozóan próbál megfogalmazni általános érvényességű kereteket, irányvonalakat. Nem feltétlenül ugyanezekkel a keretekkel fog találkozni az ember a saját folyamatában, hiszen minden pszichológus igyekszik a saját értékrendje szerint felállítani a kapcsolat féltételeit. Ezzel együtt egy benyomást, viszonyítási pontot szeretne adni ez a rész.

⟾ Hogyan zajlik az első konzultáció?
Ha az ember fejében megfogalmazódik az ötlet, hogy pszichológushoz menjen, akkor valószínűleg érzi, hogy valami ,,nem kerek”. Egyeseknél ez még csak egy megfogalmazhatatlan ,,rossz érzés”, általánosan jelen lévő feszültség, szorongás, míg másoknál egy jól körülhatárolt konkrét elakadás, probléma egy vagy több életterületen. De hova, kihez lehet fordulni ilyenkor? A pszichológiai ellátás szerteágazóságát nehéz követni, ezért megpróbáljuk bemutatni lényegre törően a segítő kapcsolati tevékenységek közötti főbb különbségeket.
Tanácsadás
A tanácsadás: viszonylag rövid távú, interperszonális, elméleti alapú, etikai és jogi normák által irányított szakmai tevékenység, amelynek fő célja pszichológiailag alapvetően egészséges személyeknek segíteni fejlődési és szituációs problémáik megoldásában (Ritoók 2009: 13). Tehát időben jól körülhatárolt folyamat, ami konkrét élethelyzeti elakadásokon igyekszik segíteni az ,,egészséges” populáció körében.
Mit csinál: szupportál (támogató, megtartó funkció), készségeket fejleszt (pl. önreflexió fejlesztése, erőforrások realizálása), új eszközöket tanít (újfajta megküzdési módok tanulása pl. relaxációs módszerek), segít az új ismereteket alkalmazni.
Mit nem csinál: nem gyógyít pszichés zavarokat (szándékosan)
Tanácsadás
A tanácsadás: viszonylag rövid távú, interperszonális, elméleti alapú, etikai és jogi normák által irányított szakmai tevékenység, amelynek fő célja pszichológiailag alapvetően egészséges személyeknek segíteni fejlődési és szituációs problémáik megoldásában (Ritoók 2009: 13). Tehát időben jól körülhatárolt folyamat, ami konkrét élethelyzeti elakadásokon igyekszik segíteni az ,,egészséges” populáció körében.
Mit csinál: szupportál (támogató, megtartó funkció), készségeket fejleszt (pl. önreflexió fejlesztése, erőforrások realizálása), új eszközöket tanít (újfajta megküzdési módok tanulása pl. relaxációs módszerek), segít az új ismereteket alkalmazni. Mit nem csinál: nem gyógyít pszichés zavarokat (szándékosan)
TARTALOMJEGYZÉK
Hogyan zajlik az első konzultáció?
Ha az ember fejében megfogalmazódik az ötlet, hogy pszichológushoz menjen, akkor valószínűleg érzi, hogy valami ,,nem kerek”. Egyeseknél ez még csak egy megfogalmazhatatlan ,,rossz érzés”, általánosan jelen lévő feszültség, szorongás, míg másoknál egy jól körülhatárolt konkrét elakadás, probléma egy vagy több életterületen. De hova, kihez lehet fordulni ilyenkor?
A pszichológiai ellátás szerteágazóságát nehéz követni, ezért megpróbáljuk bemutatni lényegre törően a segítő kapcsolati tevékenységek közötti főbb különbségeket:
Tanácsadás
A tanácsadás: viszonylag rövid távú, interperszonális, elméleti alapú, etikai és jogi normák által irányított szakmai tevékenység, amelynek fő célja pszichológiailag alapvetően egészséges személyeknek segíteni fejlődési és szituációs problémáik megoldásában (Ritoók 2009: 13). Tehát időben jól körülhatárolt folyamat, ami konkrét élethelyzeti elakadásokon igyekszik segíteni az ,,egészséges” populáció körében.
Mit csinál: szupportál (támogató, megtartó funkció), készségeket fejleszt (pl. önreflexió fejlesztése, erőforrások realizálása), új eszközöket tanít (újfajta megküzdési módok tanulása pl. relaxációs módszerek), segít az új ismereteket alkalmazni.
Mit nem csinál: nem gyógyít pszichés zavarokat (szándékosan)
Egyik fentebb említett folyamat sem:
-
Fogja megmondani, hogy mit kell az embernek csinálnia, egyik szakember se fog döntést hozni a kliens helyett
-
Fog azonnal megoldani minden problémát
-
Fogja átvállalni a klienstől a fejlődéshez szükséges belső munka elvégzését
-
Csak hallgatásból és egyetértésből áll
-
Garantál lineáris fejlődést (lesznek megakadások és visszaesések)
-
Arról szól, hogy közben jól érezzük magunkat
Árazás és fizetés
Pszichoterápia
Egészségügyi ellátásnak minősül, a lelki működés zavarait igyekszik gyógyítani, amihez speciális képzettség szükséges, legfőbb eszköze a terápiás kapcsolat, melyben különböző módszereket alkalmaznak (Szőnyi, 2015). Pszichoterápiát alapvetően pszichoterapeuták tarthatnak, de alappszichoterápia tartására van jogosultsága a klinikai szakpszichológusoknak is. Miben különbözik a tanácsadástól?Nem könnyű a kettőt szétválasztani, mert gondolkodásukban, beállítódásukban, akár céljukban vagy eszközeikben is fedhetik egymást (bizonyos esetekben). A legjelentősebb különbség a szakmai tudás mélységében és fókuszában van: a szakképzések a pszichés zavarok felismerésére, működésmódjukra, lehetséges kezelési módjaikra helyezik a hangsúlyt. Ki adhat diagnózist? Diagnózisalkotáshoz csak orvosnak, illetve klinikai szakpszichológusnak van joga (minden pszichoterapeuta rendelkezik klinikusi végzettséggel is). Többnyire ennek a folyamatnak két része van: az első interjú és valamilyen pszichodiagnosztikai teszt(ek) felvétele (pl. Rorschach, MMPI). Fontos, hogy a diagnózisadás megfelelően indokolt folyamat legyen (valóban használ-e, mi a cél vele, szükség van-e rá és miért).
Terápiás keretek
Pszichoterápia
Egészségügyi ellátásnak minősül, a lelki működés zavarait igyekszik gyógyítani, amihez speciális képzettség szükséges, legfőbb eszköze a terápiás kapcsolat, melyben különböző módszereket alkalmaznak (Szőnyi, 2015). Pszichoterápiát alapvetően pszichoterapeuták tarthatnak, de alappszichoterápia tartására van jogosultsága a klinikai szakpszichológusoknak is. Miben különbözik a tanácsadástól?Nem könnyű a kettőt szétválasztani, mert gondolkodásukban, beállítódásukban, akár céljukban vagy eszközeikben is fedhetik egymást (bizonyos esetekben). A legjelentősebb különbség a szakmai tudás mélységében és fókuszában van: a szakképzések a pszichés zavarok felismerésére, működésmódjukra, lehetséges kezelési módjaikra helyezik a hangsúlyt. Ki adhat diagnózist? Diagnózisalkotáshoz csak orvosnak, illetve klinikai szakpszichológusnak van joga (minden pszichoterapeuta rendelkezik klinikusi végzettséggel is). Többnyire ennek a folyamatnak két része van: az első interjú és valamilyen pszichodiagnosztikai teszt(ek) felvétele (pl. Rorschach, MMPI). Fontos, hogy a diagnózisadás megfelelően indokolt folyamat legyen (valóban használ-e, mi a cél vele, szükség van-e rá és miért).
Terápiás szerződés
Pszichoterápia
Egészségügyi ellátásnak minősül, a lelki működés zavarait igyekszik gyógyítani, amihez speciális képzettség szükséges, legfőbb eszköze a terápiás kapcsolat, melyben különböző módszereket alkalmaznak (Szőnyi, 2015). Pszichoterápiát alapvetően pszichoterapeuták tarthatnak, de alappszichoterápia tartására van jogosultsága a klinikai szakpszichológusoknak is. Miben különbözik a tanácsadástól?Nem könnyű a kettőt szétválasztani, mert gondolkodásukban, beállítódásukban, akár céljukban vagy eszközeikben is fedhetik egymást (bizonyos esetekben). A legjelentősebb különbség a szakmai tudás mélységében és fókuszában van: a szakképzések a pszichés zavarok felismerésére, működésmódjukra, lehetséges kezelési módjaikra helyezik a hangsúlyt. Ki adhat diagnózist? Diagnózisalkotáshoz csak orvosnak, illetve klinikai szakpszichológusnak van joga (minden pszichoterapeuta rendelkezik klinikusi végzettséggel is). Többnyire ennek a folyamatnak két része van: az első interjú és valamilyen pszichodiagnosztikai teszt(ek) felvétele (pl. Rorschach, MMPI). Fontos, hogy a diagnózisadás megfelelően indokolt folyamat legyen (valóban használ-e, mi a cél vele, szükség van-e rá és miért).
Meddig tart a terápia?
Pszichoterápia
Egészségügyi ellátásnak minősül, a lelki működés zavarait igyekszik gyógyítani, amihez speciális képzettség szükséges, legfőbb eszköze a terápiás kapcsolat, melyben különböző módszereket alkalmaznak (Szőnyi, 2015). Pszichoterápiát alapvetően pszichoterapeuták tarthatnak, de alappszichoterápia tartására van jogosultsága a klinikai szakpszichológusoknak is. Miben különbözik a tanácsadástól?Nem könnyű a kettőt szétválasztani, mert gondolkodásukban, beállítódásukban, akár céljukban vagy eszközeikben is fedhetik egymást (bizonyos esetekben). A legjelentősebb különbség a szakmai tudás mélységében és fókuszában van: a szakképzések a pszichés zavarok felismerésére, működésmódjukra, lehetséges kezelési módjaikra helyezik a hangsúlyt. Ki adhat diagnózist? Diagnózisalkotáshoz csak orvosnak, illetve klinikai szakpszichológusnak van joga (minden pszichoterapeuta rendelkezik klinikusi végzettséggel is). Többnyire ennek a folyamatnak két része van: az első interjú és valamilyen pszichodiagnosztikai teszt(ek) felvétele (pl. Rorschach, MMPI). Fontos, hogy a diagnózisadás megfelelően indokolt folyamat legyen (valóban használ-e, mi a cél vele, szükség van-e rá és miért).
Honnan tudom mikor van vége?
Online terápia
Pszichoterápia
Egészségügyi ellátásnak minősül, a lelki működés zavarait igyekszik gyógyítani, amihez speciális képzettség szükséges, legfőbb eszköze a terápiás kapcsolat, melyben különböző módszereket alkalmaznak (Szőnyi, 2015). Pszichoterápiát alapvetően pszichoterapeuták tarthatnak, de alappszichoterápia tartására van jogosultsága a klinikai szakpszichológusoknak is. Miben különbözik a tanácsadástól?Nem könnyű a kettőt szétválasztani, mert gondolkodásukban, beállítódásukban, akár céljukban vagy eszközeikben is fedhetik egymást (bizonyos esetekben). A legjelentősebb különbség a szakmai tudás mélységében és fókuszában van: a szakképzések a pszichés zavarok felismerésére, működésmódjukra, lehetséges kezelési módjaikra helyezik a hangsúlyt. Ki adhat diagnózist? Diagnózisalkotáshoz csak orvosnak, illetve klinikai szakpszichológusnak van joga (minden pszichoterapeuta rendelkezik klinikusi végzettséggel is). Többnyire ennek a folyamatnak két része van: az első interjú és valamilyen pszichodiagnosztikai teszt(ek) felvétele (pl. Rorschach, MMPI). Fontos, hogy a diagnózisadás megfelelően indokolt folyamat legyen (valóban használ-e, mi a cél vele, szükség van-e rá és miért).
Honnan tudom mikor van vége?
Háziállat a terápiás térben
Pszichoterápia
Egészségügyi ellátásnak minősül, a lelki működés zavarait igyekszik gyógyítani, amihez speciális képzettség szükséges, legfőbb eszköze a terápiás kapcsolat, melyben különböző módszereket alkalmaznak (Szőnyi, 2015). Pszichoterápiát alapvetően pszichoterapeuták tarthatnak, de alappszichoterápia tartására van jogosultsága a klinikai szakpszichológusoknak is. Miben különbözik a tanácsadástól?Nem könnyű a kettőt szétválasztani, mert gondolkodásukban, beállítódásukban, akár céljukban vagy eszközeikben is fedhetik egymást (bizonyos esetekben). A legjelentősebb különbség a szakmai tudás mélységében és fókuszában van: a szakképzések a pszichés zavarok felismerésére, működésmódjukra, lehetséges kezelési módjaikra helyezik a hangsúlyt. Ki adhat diagnózist? Diagnózisalkotáshoz csak orvosnak, illetve klinikai szakpszichológusnak van joga (minden pszichoterapeuta rendelkezik klinikusi végzettséggel is). Többnyire ennek a folyamatnak két része van: az első interjú és valamilyen pszichodiagnosztikai teszt(ek) felvétele (pl. Rorschach, MMPI). Fontos, hogy a diagnózisadás megfelelően indokolt folyamat legyen (valóban használ-e, mi a cél vele, szükség van-e rá és miért).
Honnan tudom mikor van vége?
Tegeződés/Magázódás
Pszichoterápia
Egészségügyi ellátásnak minősül, a lelki működés zavarait igyekszik gyógyítani, amihez speciális képzettség szükséges, legfőbb eszköze a terápiás kapcsolat, melyben különböző módszereket alkalmaznak (Szőnyi, 2015). Pszichoterápiát alapvetően pszichoterapeuták tarthatnak, de alappszichoterápia tartására van jogosultsága a klinikai szakpszichológusoknak is. Miben különbözik a tanácsadástól?Nem könnyű a kettőt szétválasztani, mert gondolkodásukban, beállítódásukban, akár céljukban vagy eszközeikben is fedhetik egymást (bizonyos esetekben). A legjelentősebb különbség a szakmai tudás mélységében és fókuszában van: a szakképzések a pszichés zavarok felismerésére, működésmódjukra, lehetséges kezelési módjaikra helyezik a hangsúlyt. Ki adhat diagnózist? Diagnózisalkotáshoz csak orvosnak, illetve klinikai szakpszichológusnak van joga (minden pszichoterapeuta rendelkezik klinikusi végzettséggel is). Többnyire ennek a folyamatnak két része van: az első interjú és valamilyen pszichodiagnosztikai teszt(ek) felvétele (pl. Rorschach, MMPI). Fontos, hogy a diagnózisadás megfelelően indokolt folyamat legyen (valóban használ-e, mi a cél vele, szükség van-e rá és miért).
Honnan tudom mikor van vége?
Keretszegés
Pszichoterápia
Egészségügyi ellátásnak minősül, a lelki működés zavarait igyekszik gyógyítani, amihez speciális képzettség szükséges, legfőbb eszköze a terápiás kapcsolat, melyben különböző módszereket alkalmaznak (Szőnyi, 2015). Pszichoterápiát alapvetően pszichoterapeuták tarthatnak, de alappszichoterápia tartására van jogosultsága a klinikai szakpszichológusoknak is. Miben különbözik a tanácsadástól?Nem könnyű a kettőt szétválasztani, mert gondolkodásukban, beállítódásukban, akár céljukban vagy eszközeikben is fedhetik egymást (bizonyos esetekben). A legjelentősebb különbség a szakmai tudás mélységében és fókuszában van: a szakképzések a pszichés zavarok felismerésére, működésmódjukra, lehetséges kezelési módjaikra helyezik a hangsúlyt. Ki adhat diagnózist? Diagnózisalkotáshoz csak orvosnak, illetve klinikai szakpszichológusnak van joga (minden pszichoterapeuta rendelkezik klinikusi végzettséggel is). Többnyire ennek a folyamatnak két része van: az első interjú és valamilyen pszichodiagnosztikai teszt(ek) felvétele (pl. Rorschach, MMPI). Fontos, hogy a diagnózisadás megfelelően indokolt folyamat legyen (valóban használ-e, mi a cél vele, szükség van-e rá és miért).
Honnan tudom mikor van vége?
Mitől működik a terápia?
Pszichoterápia
Egészségügyi ellátásnak minősül, a lelki működés zavarait igyekszik gyógyítani, amihez speciális képzettség szükséges, legfőbb eszköze a terápiás kapcsolat, melyben különböző módszereket alkalmaznak (Szőnyi, 2015). Pszichoterápiát alapvetően pszichoterapeuták tarthatnak, de alappszichoterápia tartására van jogosultsága a klinikai szakpszichológusoknak is. Miben különbözik a tanácsadástól?Nem könnyű a kettőt szétválasztani, mert gondolkodásukban, beállítódásukban, akár céljukban vagy eszközeikben is fedhetik egymást (bizonyos esetekben). A legjelentősebb különbség a szakmai tudás mélységében és fókuszában van: a szakképzések a pszichés zavarok felismerésére, működésmódjukra, lehetséges kezelési módjaikra helyezik a hangsúlyt. Ki adhat diagnózist? Diagnózisalkotáshoz csak orvosnak, illetve klinikai szakpszichológusnak van joga (minden pszichoterapeuta rendelkezik klinikusi végzettséggel is). Többnyire ennek a folyamatnak két része van: az első interjú és valamilyen pszichodiagnosztikai teszt(ek) felvétele (pl. Rorschach, MMPI). Fontos, hogy a diagnózisadás megfelelően indokolt folyamat legyen (valóban használ-e, mi a cél vele, szükség van-e rá és miért).
Honnan tudom mikor van vége?
Mikor nem működik a terápia?
Pszichoterápia
Egészségügyi ellátásnak minősül, a lelki működés zavarait igyekszik gyógyítani, amihez speciális képzettség szükséges, legfőbb eszköze a terápiás kapcsolat, melyben különböző módszereket alkalmaznak (Szőnyi, 2015). Pszichoterápiát alapvetően pszichoterapeuták tarthatnak, de alappszichoterápia tartására van jogosultsága a klinikai szakpszichológusoknak is. Miben különbözik a tanácsadástól?Nem könnyű a kettőt szétválasztani, mert gondolkodásukban, beállítódásukban, akár céljukban vagy eszközeikben is fedhetik egymást (bizonyos esetekben). A legjelentősebb különbség a szakmai tudás mélységében és fókuszában van: a szakképzések a pszichés zavarok felismerésére, működésmódjukra, lehetséges kezelési módjaikra helyezik a hangsúlyt. Ki adhat diagnózist? Diagnózisalkotáshoz csak orvosnak, illetve klinikai szakpszichológusnak van joga (minden pszichoterapeuta rendelkezik klinikusi végzettséggel is). Többnyire ennek a folyamatnak két része van: az első interjú és valamilyen pszichodiagnosztikai teszt(ek) felvétele (pl. Rorschach, MMPI). Fontos, hogy a diagnózisadás megfelelően indokolt folyamat legyen (valóban használ-e, mi a cél vele, szükség van-e rá és miért).
Honnan tudom mikor van vége?
Elégedetlenség a terápiás folyamattal
Pszichoterápia
Egészségügyi ellátásnak minősül, a lelki működés zavarait igyekszik gyógyítani, amihez speciális képzettség szükséges, legfőbb eszköze a terápiás kapcsolat, melyben különböző módszereket alkalmaznak (Szőnyi, 2015). Pszichoterápiát alapvetően pszichoterapeuták tarthatnak, de alappszichoterápia tartására van jogosultsága a klinikai szakpszichológusoknak is. Miben különbözik a tanácsadástól?Nem könnyű a kettőt szétválasztani, mert gondolkodásukban, beállítódásukban, akár céljukban vagy eszközeikben is fedhetik egymást (bizonyos esetekben). A legjelentősebb különbség a szakmai tudás mélységében és fókuszában van: a szakképzések a pszichés zavarok felismerésére, működésmódjukra, lehetséges kezelési módjaikra helyezik a hangsúlyt. Ki adhat diagnózist? Diagnózisalkotáshoz csak orvosnak, illetve klinikai szakpszichológusnak van joga (minden pszichoterapeuta rendelkezik klinikusi végzettséggel is). Többnyire ennek a folyamatnak két része van: az első interjú és valamilyen pszichodiagnosztikai teszt(ek) felvétele (pl. Rorschach, MMPI). Fontos, hogy a diagnózisadás megfelelően indokolt folyamat legyen (valóban használ-e, mi a cél vele, szükség van-e rá és miért).
Honnan tudom mikor van vége?
A terapeuta irányába megjelenő intenzív érzések
Pszichoterápia
Egészségügyi ellátásnak minősül, a lelki működés zavarait igyekszik gyógyítani, amihez speciális képzettség szükséges, legfőbb eszköze a terápiás kapcsolat, melyben különböző módszereket alkalmaznak (Szőnyi, 2015). Pszichoterápiát alapvetően pszichoterapeuták tarthatnak, de alappszichoterápia tartására van jogosultsága a klinikai szakpszichológusoknak is. Miben különbözik a tanácsadástól?Nem könnyű a kettőt szétválasztani, mert gondolkodásukban, beállítódásukban, akár céljukban vagy eszközeikben is fedhetik egymást (bizonyos esetekben). A legjelentősebb különbség a szakmai tudás mélységében és fókuszában van: a szakképzések a pszichés zavarok felismerésére, működésmódjukra, lehetséges kezelési módjaikra helyezik a hangsúlyt. Ki adhat diagnózist? Diagnózisalkotáshoz csak orvosnak, illetve klinikai szakpszichológusnak van joga (minden pszichoterapeuta rendelkezik klinikusi végzettséggel is). Többnyire ennek a folyamatnak két része van: az első interjú és valamilyen pszichodiagnosztikai teszt(ek) felvétele (pl. Rorschach, MMPI). Fontos, hogy a diagnózisadás megfelelően indokolt folyamat legyen (valóban használ-e, mi a cél vele, szükség van-e rá és miért).
Honnan tudom mikor van vége?
,,Továbbküldés"
Pszichoterápia
Egészségügyi ellátásnak minősül, a lelki működés zavarait igyekszik gyógyítani, amihez speciális képzettség szükséges, legfőbb eszköze a terápiás kapcsolat, melyben különböző módszereket alkalmaznak (Szőnyi, 2015). Pszichoterápiát alapvetően pszichoterapeuták tarthatnak, de alappszichoterápia tartására van jogosultsága a klinikai szakpszichológusoknak is. Miben különbözik a tanácsadástól?Nem könnyű a kettőt szétválasztani, mert gondolkodásukban, beállítódásukban, akár céljukban vagy eszközeikben is fedhetik egymást (bizonyos esetekben). A legjelentősebb különbség a szakmai tudás mélységében és fókuszában van: a szakképzések a pszichés zavarok felismerésére, működésmódjukra, lehetséges kezelési módjaikra helyezik a hangsúlyt. Ki adhat diagnózist? Diagnózisalkotáshoz csak orvosnak, illetve klinikai szakpszichológusnak van joga (minden pszichoterapeuta rendelkezik klinikusi végzettséggel is). Többnyire ennek a folyamatnak két része van: az első interjú és valamilyen pszichodiagnosztikai teszt(ek) felvétele (pl. Rorschach, MMPI). Fontos, hogy a diagnózisadás megfelelően indokolt folyamat legyen (valóban használ-e, mi a cél vele, szükség van-e rá és miért).
Honnan tudom mikor van vége?
A folyamat lezárása
Pszichoterápia
Egészségügyi ellátásnak minősül, a lelki működés zavarait igyekszik gyógyítani, amihez speciális képzettség szükséges, legfőbb eszköze a terápiás kapcsolat, melyben különböző módszereket alkalmaznak (Szőnyi, 2015). Pszichoterápiát alapvetően pszichoterapeuták tarthatnak, de alappszichoterápia tartására van jogosultsága a klinikai szakpszichológusoknak is. Miben különbözik a tanácsadástól?Nem könnyű a kettőt szétválasztani, mert gondolkodásukban, beállítódásukban, akár céljukban vagy eszközeikben is fedhetik egymást (bizonyos esetekben). A legjelentősebb különbség a szakmai tudás mélységében és fókuszában van: a szakképzések a pszichés zavarok felismerésére, működésmódjukra, lehetséges kezelési módjaikra helyezik a hangsúlyt. Ki adhat diagnózist? Diagnózisalkotáshoz csak orvosnak, illetve klinikai szakpszichológusnak van joga (minden pszichoterapeuta rendelkezik klinikusi végzettséggel is). Többnyire ennek a folyamatnak két része van: az első interjú és valamilyen pszichodiagnosztikai teszt(ek) felvétele (pl. Rorschach, MMPI). Fontos, hogy a diagnózisadás megfelelően indokolt folyamat legyen (valóban használ-e, mi a cél vele, szükség van-e rá és miért).
Honnan tudom mikor van vége?
A folyamat megszakítása
A kliens kilép a folyamatból
Egészségügyi ellátásnak minősül, a lelki működés zavarait igyekszik gyógyítani, amihez speciális képzettség szükséges, legfőbb eszköze a terápiás kapcsolat, melyben különböző módszereket alkalmaznak (Szőnyi, 2015). Pszichoterápiát alapvetően pszichoterapeuták tarthatnak, de alappszichoterápia tartására van jogosultsága a klinikai szakpszichológusoknak is. Miben különbözik a tanácsadástól?Nem könnyű a kettőt szétválasztani, mert gondolkodásukban, beállítódásukban, akár céljukban vagy eszközeikben is fedhetik egymást (bizonyos esetekben). A legjelentősebb különbség a szakmai tudás mélységében és fókuszában van: a szakképzések a pszichés zavarok felismerésére, működésmódjukra, lehetséges kezelési módjaikra helyezik a hangsúlyt. Ki adhat diagnózist? Diagnózisalkotáshoz csak orvosnak, illetve klinikai szakpszichológusnak van joga (minden pszichoterapeuta rendelkezik klinikusi végzettséggel is). Többnyire ennek a folyamatnak két része van: az első interjú és valamilyen pszichodiagnosztikai teszt(ek) felvétele (pl. Rorschach, MMPI). Fontos, hogy a diagnózisadás megfelelően indokolt folyamat legyen (valóban használ-e, mi a cél vele, szükség van-e rá és miért).
A terapeuta megszakítja a folyamatot
Egészségügyi ellátásnak minősül, a lelki működés zavarait igyekszik gyógyítani, amihez speciális képzettség szükséges, legfőbb eszköze a terápiás kapcsolat, melyben különböző módszereket alkalmaznak (Szőnyi, 2015). Pszichoterápiát alapvetően pszichoterapeuták tarthatnak, de alappszichoterápia tartására van jogosultsága a klinikai szakpszichológusoknak is. Miben különbözik a tanácsadástól?Nem könnyű a kettőt szétválasztani, mert gondolkodásukban, beállítódásukban, akár céljukban vagy eszközeikben is fedhetik egymást (bizonyos esetekben). A legjelentősebb különbség a szakmai tudás mélységében és fókuszában van: a szakképzések a pszichés zavarok felismerésére, működésmódjukra, lehetséges kezelési módjaikra helyezik a hangsúlyt. Ki adhat diagnózist? Diagnózisalkotáshoz csak orvosnak, illetve klinikai szakpszichológusnak van joga (minden pszichoterapeuta rendelkezik klinikusi végzettséggel is). Többnyire ennek a folyamatnak két része van: az első interjú és valamilyen pszichodiagnosztikai teszt(ek) felvétele (pl. Rorschach, MMPI). Fontos, hogy a diagnózisadás megfelelően indokolt folyamat legyen (valóban használ-e, mi a cél vele, szükség van-e rá és miért).
A terapeuta megszakítja a folyamatot
Egészségügyi ellátásnak minősül, a lelki működés zavarait igyekszik gyógyítani, amihez speciális képzettség szükséges, legfőbb eszköze a terápiás kapcsolat, melyben különböző módszereket alkalmaznak (Szőnyi, 2015). Pszichoterápiát alapvetően pszichoterapeuták tarthatnak, de alappszichoterápia tartására van jogosultsága a klinikai szakpszichológusoknak is. Miben különbözik a tanácsadástól?Nem könnyű a kettőt szétválasztani, mert gondolkodásukban, beállítódásukban, akár céljukban vagy eszközeikben is fedhetik egymást (bizonyos esetekben). A legjelentősebb különbség a szakmai tudás mélységében és fókuszában van: a szakképzések a pszichés zavarok felismerésére, működésmódjukra, lehetséges kezelési módjaikra helyezik a hangsúlyt. Ki adhat diagnózist?
A folyamat megszakad, mert a terápiás feltételek nem teljesülnek
Egészségügyi ellátásnak minősül, a lelki működés zavarait igyekszik gyógyítani, amihez speciális képzettség szükséges, legfőbb eszköze a terápiás kapcsolat, melyben különböző módszereket alkalmaznak (Szőnyi, 2015). Pszichoterápiát alapvetően pszichoterapeuták tarthatnak, de alappszichoterápia tartására van jogosultsága a klinikai szakpszichológusoknak is. Miben különbözik a tanácsadástól?Nem könnyű a kettőt szétválasztani, mert gondolkodásukban, beállítódásukban, akár céljukban vagy eszközeikben is fedhetik egymást (bizonyos esetekben). A legjelentősebb különbség a szakmai tudás mélységében és fókuszában van: a szakképzések a pszichés zavarok felismerésére, működésmódjukra, lehetséges kezelési módjaikra helyezik a hangsúlyt. Ki adhat diagnózist?
A terápia megszakadása haláleset miatt
Egészségügyi ellátásnak minősül, a lelki működés zavarait igyekszik gyógyítani, amihez speciális képzettség szükséges, legfőbb eszköze a terápiás kapcsolat, melyben különböző módszereket alkalmaznak (Szőnyi, 2015). Pszichoterápiát alapvetően pszichoterapeuták tarthatnak, de alappszichoterápia tartására van jogosultsága a klinikai szakpszichológusoknak is. Miben különbözik a tanácsadástól?Nem könnyű a kettőt szétválasztani, mert gondolkodásukban, beállítódásukban, akár céljukban vagy eszközeikben is fedhetik egymást (bizonyos esetekben). A legjelentősebb különbség a szakmai tudás mélységében és fókuszában van: a szakképzések a pszichés zavarok felismerésére, működésmódjukra, lehetséges kezelési módjaikra helyezik a hangsúlyt. Ki adhat diagnózist? Diagnózisalkotáshoz csak orvosnak, illetve klinikai szakpszichológusnak van joga (minden pszichoterapeuta rendelkezik klinikusi végzettséggel is). Többnyire ennek a folyamatnak két része van: az első interjú és valamilyen pszichodiagnosztikai teszt(ek) felvétele (pl. Rorschach, MMPI). Fontos, hogy a diagnózisadás megfelelően indokolt folyamat legyen (valóban használ-e, mi a cél vele, szükség van-e rá és miért).
Párhuzamos terápiák, kezelések
Honnan tudom mikor van vége?
Egészségügyi ellátásnak minősül, a lelki működés zavarait igyekszik gyógyítani, amihez speciális képzettség szükséges, legfőbb eszköze a terápiás kapcsolat, melyben különböző módszereket alkalmaznak (Szőnyi, 2015). Pszichoterápiát alapvetően pszichoterapeuták tarthatnak, de alappszichoterápia tartására van jogosultsága a klinikai szakpszichológusoknak is. Miben különbözik a tanácsadástól?Nem könnyű a kettőt szétválasztani, mert gondolkodásukban, beállítódásukban, akár céljukban vagy eszközeikben is fedhetik egymást (bizonyos esetekben). A legjelentősebb különbség a szakmai tudás mélységében és fókuszában van: a szakképzések a pszichés zavarok felismerésére, működésmódjukra, lehetséges kezelési módjaikra helyezik a hangsúlyt. Ki adhat diagnózist? Diagnózisalkotáshoz csak orvosnak, illetve klinikai szakpszichológusnak van joga (minden pszichoterapeuta rendelkezik klinikusi végzettséggel is). Többnyire ennek a folyamatnak két része van: az első interjú és valamilyen pszichodiagnosztikai teszt(ek) felvétele (pl. Rorschach, MMPI). Fontos, hogy a diagnózisadás megfelelően indokolt folyamat legyen (valóban használ-e, mi a cél vele, szükség van-e rá és miért).
Bárki járhat terápiába?
Különböző terápiák, pszichológiai ellátási formák indikációi, kontraindikációi
Egészségügyi ellátásnak minősül, a lelki működés zavarait igyekszik gyógyítani, amihez speciális képzettség szükséges, legfőbb eszköze a terápiás kapcsolat, melyben különböző módszereket alkalmaznak (Szőnyi, 2015). Pszichoterápiát alapvetően pszichoterapeuták tarthatnak, de alappszichoterápia tartására van jogosultsága a klinikai szakpszichológusoknak is. Miben különbözik a tanácsadástól?Nem könnyű a kettőt szétválasztani, mert gondolkodásukban, beállítódásukban, akár céljukban vagy eszközeikben is fedhetik egymást (bizonyos esetekben). A legjelentősebb különbség a szakmai tudás mélységében és fókuszában van: a szakképzések a pszichés zavarok felismerésére, működésmódjukra, lehetséges kezelési módjaikra helyezik a hangsúlyt. Ki adhat diagnózist? Diagnózisalkotáshoz csak orvosnak, illetve klinikai szakpszichológusnak van joga (minden pszichoterapeuta rendelkezik klinikusi végzettséggel is). Többnyire ennek a folyamatnak két része van: az első interjú és valamilyen pszichodiagnosztikai teszt(ek) felvétele (pl. Rorschach, MMPI). Fontos, hogy a diagnózisadás megfelelően indokolt folyamat legyen (valóban használ-e, mi a cél vele, szükség van-e rá és miért).
Mit jelent a terápiába vonhatóság?
Egészségügyi ellátásnak minősül, a lelki működés zavarait igyekszik gyógyítani, amihez speciális képzettség szükséges, legfőbb eszköze a terápiás kapcsolat, melyben különböző módszereket alkalmaznak (Szőnyi, 2015). Pszichoterápiát alapvetően pszichoterapeuták tarthatnak, de alappszichoterápia tartására van jogosultsága a klinikai szakpszichológusoknak is. Miben különbözik a tanácsadástól?Nem könnyű a kettőt szétválasztani, mert gondolkodásukban, beállítódásukban, akár céljukban vagy eszközeikben is fedhetik egymást (bizonyos esetekben). A legjelentősebb különbség a szakmai tudás mélységében és fókuszában van: a szakképzések a pszichés zavarok felismerésére, működésmódjukra, lehetséges kezelési módjaikra helyezik a hangsúlyt. Ki adhat diagnózist? Diagnózisalkotáshoz csak orvosnak, illetve klinikai szakpszichológusnak van joga (minden pszichoterapeuta rendelkezik klinikusi végzettséggel is). Többnyire ennek a folyamatnak két része van: az első interjú és valamilyen pszichodiagnosztikai teszt(ek) felvétele (pl. Rorschach, MMPI). Fontos, hogy a diagnózisadás megfelelően indokolt folyamat legyen (valóban használ-e, mi a cél vele, szükség van-e rá és miért).
A terapeuta szerepe a terápia lezárása után
Pszichoterápia
Egészségügyi ellátásnak minősül, a lelki működés zavarait igyekszik gyógyítani, amihez speciális képzettség szükséges, legfőbb eszköze a terápiás kapcsolat, melyben különböző módszereket alkalmaznak (Szőnyi, 2015). Pszichoterápiát alapvetően pszichoterapeuták tarthatnak, de alappszichoterápia tartására van jogosultsága a klinikai szakpszichológusoknak is. Miben különbözik a tanácsadástól?Nem könnyű a kettőt szétválasztani, mert gondolkodásukban, beállítódásukban, akár céljukban vagy eszközeikben is fedhetik egymást (bizonyos esetekben). A legjelentősebb különbség a szakmai tudás mélységében és fókuszában van: a szakképzések a pszichés zavarok felismerésére, működésmódjukra, lehetséges kezelési módjaikra helyezik a hangsúlyt. Ki adhat diagnózist? Diagnózisalkotáshoz csak orvosnak, illetve klinikai szakpszichológusnak van joga (minden pszichoterapeuta rendelkezik klinikusi végzettséggel is). Többnyire ennek a folyamatnak két része van: az első interjú és valamilyen pszichodiagnosztikai teszt(ek) felvétele (pl. Rorschach, MMPI). Fontos, hogy a diagnózisadás megfelelően indokolt folyamat legyen (valóban használ-e, mi a cél vele, szükség van-e rá és miért).
Honnan tudom mikor van vége?
További kérdések esetén
Egészségügyi ellátásnak minősül, a lelki működés zavarait igyekszik gyógyítani, amihez speciális képzettség szükséges, legfőbb eszköze a terápiás kapcsolat, melyben különböző módszereket alkalmaznak (Szőnyi, 2015). Pszichoterápiát alapvetően pszichoterapeuták tarthatnak, de alappszichoterápia tartására van jogosultsága a klinikai szakpszichológusoknak is. Miben különbözik a tanácsadástól?
