ELÉRHETŐSÉGEK

Címünk

Budapest 1024

Nyúl utca 13/b

Soulution kapucsengő

Kapcsolat

+36 30 7259060

soulutionkozpont@gmail.com

Nyitva tartás

Hé - P

Szombat

Vasárnap

8:00 – 21:00

Zárva

Érkezéskor a kapu melletti Soulution csengőt kell megnyomni. Fontos, hogy :50 és egész között csengessenek, mert előbb valószínűleg nem tudjuk beengedni.

A rendelő bejárata a ház oldalában van, szemből balra. A sematikus ábra szerint lehet megközelíteni.

Bejutás

LÁTOGASS EL INSTAGRAM OLDALUNKRA
pszichoedukációs anyagokért!

Bár a közösségi média jelenlétünk viszonylag független a "hétköznapokban folyó" munkánktól és a Soulutiom Központ mindennapi funkciójától, mégis fontosnak tartom bemutatni, hogy mi az a háttér, amiből az itt megjelenő edukációs anyagok és "útravalók" jönnek. A Központ szellemisége, keretrendszere és célja mind lenyomatot hagy az itteni anyagokon, ezért fontos legalább említés szintjén beemelni ebbe a térbe is.
2 dolog fontos még:
1. A posztok tematikája
Három fő kategóriába szerveződnek az itt megosztott tartalamk:
- Hétköznapi pszichológia: ez sokszor általánosabb elméletek, ált. igazságok halmaza, ami ennél fogva a három kategória közül a legkevésbé "valid", legkevésbé tud hiteles lenni - nem feltétlen van alátámasztva nagy elemszámú kutatással vagy szakirodalommal, inkább tapasztalat alapú. Érdemes ezeket ötletekként, tippekként, lehetőségekként kezelni - szerintem így tudnak hasznosak lenni.
- Klinikai pszichológia: már nem feltétlen csak a hétköznapi problémákkal, elakadásokkal foglalkozó kategória, sokkal inkább a több életterületet tartósan érintő és akadályozó működések bemutatása, megértése. Ezen felül a klinikai munka során használt fogalmak és nőzpontok (pl. hogyan épül fel a személyiség, mi mentén szerveződik a személyiség, mik azok az elhárító-mechanizmusok) kerülnek még fókuszba - ezek szinte kivétel nélkül pszichodinamikus nézőpontban (vagyis pszichoanalítikus szellemiségben) íródnak.
- Terápiás folyamat: a pszichológiáról és a pszichológussal folytatott munkafolyamatról lesz szó, témától függően ez lehet teljesen szakirodalom alapú vagy tapasztalat alapú is. Érdekes és hasznos, talán néhol meglepő információk hangzanak el, azzal a céllal, hogy a terápiákról alkotott elképzelések kicsit árnyalódjanak.
Minden poszt alatt igyekszünk egyértelműen jelezni, hogy melyik kategóriába tartozik, ezzel mankót adva ahhoz, hogyan álljon a szöveghez az olvasó.
2. Bármilyen itt megjelenő tartalom kérdéseket vet fel, összezavar vagy kibillent valakit az egyensúlyából, nyugodtan írjon az itt megadott e-mail címünkre ezzel kapcsolatban, bízunk benne, hogy tudunk segíteni a tisztázásban.
Reméljük, hogy hasznosak tudunk lenni és a lehető legkevesebbet ártunk :)

#hétköznapipszichológia #általánospszichológia
[Radikális alatt azt értem, hogy szélsőséges és beszűkült, merev- kitol minden más megközelítést a tudatból, annyira evidensnek érződik az adott állítás igazsága.]
__________________
A hétköznapi gondolkodásunk tele van leegyszerűsítő kijelentésekkel, amik elsőre jól hangzanak – de ha túl komolyan vesszük őket, könnyen torzíthatják az önmagunkhoz vagy másokhoz való viszonyunkat.
Ebben a sorozatban 3 ilyen „radikális” mondatot veszünk górcső alá.
Nem azért, hogy cáfoljuk őket, hanem hogy árnyaljuk.
👉 Mert a pszichológiai valóság gyakran igen is – meg nem is.
Neked melyik mondat szokott gyakran visszacsengeni?
Írd meg kommentben vagy oszd meg, ha szerinted másnak is hasznos lehet! 💬

A közösségi média természete miatt a pszichológiai fogalmak és elméletek könnyen félreértelmeződhetnek és (el)használatuk során távol kerülhetnek eredeti jelentésüktől. A ,,pszichoanyagok" számos módon tudnak ártani az embernek, úgy, hogy közben nem is sejtjük.
Fontos tudatosítani, hogy az online elérhető pszichológiai tartalmak nem diagnosztikai eszközök és nem szabad rájuk kizárólagos útmutatóként tekinteni.

Szerintem az életben az egyik legnehezebb dolog hagyni, hogy a dolgok azok legyenek, amik.
Ne értsetek félre, ez nem egyenlő az egyhelyben toporgással, sem azzal, hogy feladjuk a fejlődésünket.
Arra gondolok, amikor elfogadjuk az adott pillanatot annak, ami. Ez két részre bomlik az én fejemben:
Az egyik része ennek a dolognak, hogy elfogadjuk az aktuális érzéseinket, gondolatainkat. Ezek gyakran lehetnek különbözőek, sőt egymásnak ellentmondóak is. Fontos, hogy ezeket visszafejtsük, vissza kövessük: például az érzések sokszor csomagban vannak, akár egy karácsonyi ajándék, amit három dobozba is beleraktak, hogy biztosan meglepődjünk, amikor a végére érünk. A harag, a düh általában másodlagos érzések, amik már egy “alatta lévő” érzésre adott reakciók, pl. csalódottak vagyunk, elhagyatva érezzük magunkat.

A másik része, hogy kitágítsuk a szemléletünket és a belső világunkat összevessük a külső világgal. A gondolataink és az érzéseink nem mindig fedik a valóságot, sőt. Egészen hétköznapi, hogy egy-egy folyamatunk hatására olyan erős érzéseket generálunk magunkban, ami hibásan fogja szűrni nekünk a környezet információit.
Lépjünk hátra jó sok lépést, és próbáljuk meg objektíven megvizsgálni a helyzetet, nézzük meg milyen információk támasztják alá, vagy cáfolják a gondolatmenetünket.

Oké, és a csavar:
Mind a kettőt fogadjuk el, a lehető legnagyobb nyugalommal. Legyünk együtt azzal, amit érzünk és azzal, amit a környezet visszacsatol. Ez azért is baromi nehéz, mert egy csomó ambivalencia lehet benne, saját magunkban is lehetnek jelen egyszerre ambivalens érzések és ez még pluszban szemben állhat azzal, ami kint történik.
Ha már eljutottunk oda, hogy komplexen látjuk a helyzetet, csak ,,lélegezzünk bele”, legyünk benne úgy, ahogy van. Csak üljünk vele és konstatáljuk, hogy ez most ilyen, nem minősítjük, nem küzdünk ellene, csak elfogadjuk annak, ami.
A legtöbb, az adott pillanatban amit tehetünk az, hogy értjük a saját működésünket és értjük, hogy mi történik körülöttünk. Ahogy megértjük és elfogadjuk ezeket, sokkal szabadabbnak és könnyebbnek fogjuk magunkat érezni.
It is what it is. So Let it be.

Mi az a traumareakció?
Az a védekezési mechanizmus, amelyre félelem vagy veszély esetén támaszkodunk. Ezek olyan evolúciós válaszok, amelyek segítettek primitív őseinknek a ragadozó állatok és más veszélyek leküzdésében. Ezek a veszélyre adott ösztönös válaszok beágyazódtak a rendszerünkbe, és a túlélési stratégiánkká váltak.
Ilyen traumareakció lehet a:
- Harc
- Menekülés
- Lefagyás
- Behódolás
- Összeomlás
A különböző reakciók különböző biológiai és érzelmi folyamatokkal járnak. A fiziológiai folyamatokat ilyen helyzetekben a vegetatív, vagyis az autonóm idegrendszer irányítja (nem tudatos, az agykéregtől szinte független működés). Az autonóm idegrendszer két részre bontható: szimpatikus és paraszimpatikus részre.
A szimpatikus idegrendszer (noradrenalin felszabadítás révén) növeli a szervezet minden sejtjének anyagcsere-folyamatát, és ezen keresztül aktivitását. A vérnyomás emelésével, a véreloszlás megváltoztatásával (vázizmokba irányítja), cukorfelszabadítással, a szellemi funkciók serkentésével a szervezet egészét fokozott aktivitásra készteti = fokozott teljesítmény.
A paraszimpatikus idegrendszer a szervezet homeosztázisának (szervezet belső folyamatainak stabilitása) fenntartását, azaz az önfenntartást és a fajfenntartást biztosítja. Szerepet játszik a helyreállító folyamatokban, a beállt anyagvesztések pótlásában és a nyugalmi állapot elérésében.

Alapvetően a traumareakciók többnyire adaptív (túlélést segítő) válaszok, azonban könnyen elveszíthetik funkciójukat és ronthatják a hatékony működést, ha nem tudunk ,,visszaváltani” a védelmi reakcióból a normális állapotunkra. Ilyenkor a testünk és az agyunk is a túlélő-módban ragad, ami jelentősen leterheli a szervezetünket és a lelkünket is.
______________________________
#Cannon-féle-vészreakció #alarm-reakció #stressz #trauma

.pro-gallery-wix-wrapper {display: block !important;} .pro-gallery-wix-wrapper .gallery-item-container {opacity: 1 !important; display: block !important;}

@soulutionkozpont